Vasárnapi Könyv - 1914. Első félév 9. füzet
11
pages
Hungarian
Documents
2010
Le téléchargement nécessite un accès à la bibliothèque YouScribe Tout savoir sur nos offres
11
pages
Hungarian
Documents
2010
Le téléchargement nécessite un accès à la bibliothèque YouScribe Tout savoir sur nos offres
The Project Gutenberg EBook of Vasárnapi Könyv, by VariousThis eBook is for the use of anyone anywhere at no cost and withalmost no restrictions whatsoever. You may copy it, give it away orre-use it under the terms of the Project Gutenberg License includedwith this eBook or online at www.gutenberg.netTitle: Vasárnapi Könyv1914. Elso félév 9. füzetAuthor: VariousEditor: Kálmán ÁrkayRelease Date: September 22, 2009 [EBook #30060]Language: Hungarian*** START OF THIS PROJECT GUTENBERG EBOOK VASÁRNAPI KÖNYV ***Produced by Tamás Róth and the Online Distributed Proofreading Team.Vasárnapi KönyvKiadja az Országos Közművelődési Tanács1914. Első félév 9. füzetAz ipar és kereskedés kezdeteiAmíg a mai ipar és kereskedelem kialakult, sok ezer évi fejlődésen kellett átmennie. Ennek a hosszú fejlődésnek elsőkorszaka az az ősrégi idő volt, amikor az ember minden szükséges holmiját otthon, maga vagy családtagjai segítségévelállította elő. Alacsony műveltségi fokon ez mindenütt így volt és ma is így van azokon a vidékeken, ahol még ismeretlen aművelődés. Nem is kell régmult időkbe, vagy messzi vad népek közé kalandoznunk, hogy ezt a családi gazdaságot,legalább félig-meddig, magunk előtt lássuk. A magyar földön is vannak még sokan, akik a maguk vagy a szülőikházában is láttak ilyesfélét. Nem egy vidéken a szántóvető ember egymaga, családja segítségével építi a házát. Magazsindelyezi. Csinál asztalt is, ha kell,—szóval építőmester, zsindelyező, asztalos egy személyben ...
Voir
The Project Gutenberg EBook of Vasárnapi Könyv, by Various
This eBook is for the use of anyone anywhere at no cost and with almost no restrictions whatsoever. You may copy it, give it away or re-use it under the terms of the Project Gutenberg License included with this eBook or online at www.gutenberg.net
Title: Vasárnapi Könyv 1914. Elso félév 9. füzet
Author: Various
Editor: Kálmán Árkay
Release Date: September 22, 2009 [EBook #30060]
Language: Hungarian
*** START OF THIS PROJECT GUTENBERG EBOOK VASÁRNAPI KÖNYV ***
Produced by Tamás Róth and the Online Distributed Proofreading Team.
Vasárnapi Könyv
Kiadja az Országos Közművelődési Tanács
1914. Első félév 9. füzet
Az ipar és kereskedés kezdetei
Amíg a mai ipar és kereskedelem kialakult, sok ezer évi fejlődésen kellett átmennie. Ennek a hosszú fejlődésnek első korszaka az az ősrégi idő volt, amikor az ember minden szükséges holmiját otthon, maga vagy családtagjai segítségével állította elő. Alacsony műveltségi fokon ez mindenütt így volt és ma is így van azokon a vidékeken, ahol még ismeretlen a művelődés. Nem is kell régmult időkbe, vagy messzi vad népek közé kalandoznunk, hogy ezt a családi gazdaságot, legalább félig-meddig, magunk előtt lássuk. A magyar földön is vannak még sokan, akik a maguk vagy a szülőik házában is láttak ilyesfélét. Nem egy vidéken a szántóvető ember egymaga, családja segítségével építi a házát. Maga zsindelyezi. Csinál asztalt is, ha kell,—szóval építőmester, zsindelyező, asztalos egy személyben és ellátja, megteremti egymaga az egyéb házi szükségletek jórészét is. De vannak sokan olyanok is, akik jól emlékszenek még rá, hogy a vásznat otthon szőtték, a szerszámokat otthon készítették és bizony nagyon ritka dolog volt, ha valamit vásárolni kellett. Igy volt ez hajdanán mindenütt, de még sokkal nagyobb mértékben, már azért is, mert akkor bizony még sokkal kevesebb fajta dolog kellett az embereknek, mint ma, ha még olyan eldugott hegyi falvakban laknak is. Meg aztán akkor nem vásároltak, ha kellett valami, amit nem tudtak maguk megcsinálni, hanem cseréltek. Csere útján pedig nehezebb volt egyhez-máshoz hozzájutni, mint pénzzel vásárolni, mert a pénz csak később kezdett szerepelni az emberek között. Amint kifejlődött a közlekedés, egymástól messze lakó emberek és népek is összejöttek egymással. Ha megismerték egymás dolgait és ha jóknak találták azokat, akkor rajta voltak, hogy maguknak is legyen olyan holmijuk. Hogy lehetett azonban ezt elérni? Attól az időtől még messze voltak, amikor a mesterember elkészít valamit azért, hogy eladja. Aki amit készített, azt saját magának készítette. A gazdag emberek pedig rabszolgákat vásároltak és azokkal dolgoztattak. Igy tehát, ha valakinek az volt a kívánsága, hogy bizonyos fajtájú munka a rendelkezésére álljon, olyan rabszolgát vásárolt, aki értett ahhoz a munkához, vagy rákényszerítette, hogy a kívánt munkát—úgy ahogy—előállítsa. Igy történt, hogy a régi Rómában ezerszámra voltak rabszolgák, akiknek iparcikkek készitése volt a feladatuk. Magyarországon viszont—a letelepedés első idejében—egy sereg jobbágy feladata az volt, hogy zsindelyeket készitsen, másik csoport jobbágy szövéssel, famunkával vagy fegyverkovácsolással foglalkozott. Az ilyen jobbágy eltartásáról azután természetesen a gazdája gondoskodott, úgy hogy teljesen a mesterségének élhetett. A műveletlen népek kézimunkája mutatja, milyen eszközökkel dolgoztak az emberek az ősi időkben. Az ausztráliai szigetlakók még ma is a nyiluk segítségével fúrják, lyukasztják a deszkalapot. A műveletlen népek kézimunkája mutatja,milyen eszközökkel dolgoztak az emberek az ősi időkben. Az ausztráliai szigetlakók még ma is a nyiluk segítségével fúrják, lyukasztják a deszkalapot. A kunyhóborításra való faháncs hasítása a mai félvad népeknél. A kunyhóborításra való faháncshasítása a mai félvad népeknél. A háncs elválasztása a fatörzstől A háncs elválasztása a fatörzstől
A lehántott fakéreg puhitása A lehántott fakéreg puhitása Nyilvánvaló azonban, hogy nagyon kevés olyan cikk volt, amiből állandóan és annyi kellett volna, amennyit a rabszolga vagy jobbágy mindennapi munkájával folytonosan előállított. A rabszolga vagy a jobbágy munkája így hiábavalóvá lett volna, ha a gazdája nem segített volna ezen úgy, hogy a rabszolgát olyan gazdának adta bérbe, akinek a rabszolga munkájára éppen szüksége volt. A gazda tehát bérbeadta rabszolgáját az illetőknek, hogy dolgoztassanak azok vele. Megtörténhetett és megtörtént azonban az is, hogy az ilyen rabszolga valahogy egy kis tőkét kuporgatott össze magának és azt felajánlotta gazdájának azzal, hogy szabadítsa fel őt. Vagyis: nyilatkoztassa ki, hogy lemond rabszolgája felett való hatalmáról és így ezentúl szabad embernek kell tekinteni. Az ókor nagy városaiban nagyon sok rabszolga cselekedett így, akik azután mesterségüket mint szabad emberek űzték. Igy keletkezett ezeken a helyeken az iparosság, ami azután később külföldi bevándorlókkal mindinkább elszaporodott. Föniciai kereskedők szövetet, állatprémet, elefántcsontot árusítanak Föniciai kereskedők szövetet, állatprémet, elefántcsontot árusítanak Harmadfélezer évvel ezelőtt a föniciaiak hajóikon ázsiai hazájukból messze földekre eljártak: terményeket és árúkat adtak-vettek. Ők voltak az óvilág rabszolgakereskedői, de viszont Egyiptom és Babilónia műveltségét is ők hozták Európába. A római birodalom helyén későbbi időkben különálló országok keletkeztek. Mindezek az országok földmívelőkkel népesedtek be, kifejlődött bennök lassanként a földesuraság és a jobbágyság. És ahogyan azelőtt a különleges árúkat elkészítő rabszolgát bérbeadta a gazdája másoknak, akiknek szintén szükségük volt erre vagy arra a cikkre, ugyanolyan formán történt néha ezidőben a jobbágyokkal. A földesurak természetesen inkább a kész munkát adták át, mint magát a jobbágyot. Kikötő a régi Egyiptomban Kikötő a régi Egyiptomban
Fém, fa, illatszer és fűszer kevés volt Egyiptomban. Ezeket az anyagokat a föniciaiaktól, araboktól, görögöktől vették és hajókon szállították haza. Mint egykor az iparűző rabszolgák, úgy a kézműves jobbágyok is azon igyekeztek, hogy egy kis tőkét kuporgassanak össze maguknak. Ezzel a pénzzel megválthatták magukat gazdájuk hatalma alól és azontúl a faluban csak saját maguk hasznára dolgoztak. Ha valahol szükség volt a munkájukra: elmentek oda, elvégezték és azalatt kaptak—b f eejllátást éés esetlegbpénzt,evagy inkánbb búzá—t, vagy egyebet. Az ilyen kézműves természetesen nemcsak a saját falujában ment el dolgozni, hanem elment a szomszédba is, bebarangolta néha az egész országot. A családja azonban otthon volt és ugyanott volt egy kis földje is, visszatért hát mindig a maga régi falujába. Így tett az apa, így tett a fiú is, aki kitanulta apja mesterségét. Közben azonban haladt az idő. Az emberek művelődtek, újabb és újabb ismereteket szereztek. Szebb és jobb dolgokat szerettek meg. Hogy jutottak mindehhez? Külföldi kereskedők jöttek, külföldi portékákkal. Vagy külföldi mesteremberek telepedtek le valamelyik közeli városban. A vándorló csizmadia unokájának, ha azt akarta, hogy tessék a munkája: már ezektől kellett mestersége tökéletesítését eltanulnia. Bőrt se használhatott már akármilyet: jobb fajtát, szebbet, jól kikészítettet pedig csak a városban kapott. Minthogy pedig, az akkori közlekedési viszonyok között, a városba menni aránylag kis távolságról is nagy dolog volt (ami ma egy-két óra a vonaton, az akkor napokig tartott, ha ugyan jó volt az út, azonkívül sok volt a rabló), sokkal egyszerűbbé vált az iparosra nézve, ha a városba költözködött. Ezek a városok—Európa mai nagy városai—jórészt még a rómaiak idejéből maradtak vissza. A római hadsereg annak idején, folytonos előrenyomulása közben, azokon a helyeken, amelyek hadi szempontból fontosak voltak (utak kereszteződésénél, folyók gázlóinál, termékeny vidékekhez vezető hágóknál vagy völgyeknél, stb.), állandó jellegű, erős katonai tábort ütött, ahol állandó helyőrség maradt vissza. A hadseregek nyomán mindig ott jártak az iparosok és kereskedők, és mert ezeknek is kellett valahol tanyát ütniök: rendesen ezek körül a táborok körül, annak közvetlen közelében helyezkedtek el. A benszülött lakosság azután természetesen mind nagyobb tömegekben kereste fel ezeket a helyeket. Részben hogy vegyen, részben hogy eladjon. A jó vásár hírére rómaiak is mind többen jöttek ezekre a helyekre. Lassanként a sátorok helyett faházak, a faházak helyett kőházak épültek, az egészet falakkal vették körül, hogy váratlan támadás ne érhesse a lakósokat. Igy születtek a római városok. Ilyen volt többek között a mai Mainz, Köln, Páris és a mai Wien (Bécs) is, amelynek eredeti neve Vindobona volt. Ilyen volt Akvinkum is a mai Óbuda határában, azonkívül sok más város. Pénzváltó bolt Németországban, 1539-ben Pénzváltó bolt Németországban, 1539-ben A 400 év előtt való időkben arany és ezüst volt a pénzek anyaga. Sokléle pénz volt forgalomban: azért nyiltak meg a pénzváltó boltok, amelyeket az asztalaik német nevéről »bank« néven ismertek. Ezek a városok voltak azok, amelyeket azután a népvándorlás viharai javarészt tönkretettek és az enyészet szélére juttattak. Mégsem pusztultak azonban el teljesen és tökéletesen. Mint hamu alatt a tűz, úgy pislákolt bennük az élet. És mert a városok, többnyire még a római időkből, püspöki székhelyek voltak, vagy legalább is volt kőből épített templomuk és mert voltak még ép házaik is és főleg, mert volt fal-kerítésük, ha esetleg rossz állapotban is: amint egy kicsit rendeződtek a viszonyok, éledezni kezdtek. A lakosság maga ugyan még teljesen földmívelő volt és nem jött a városokba. De az egyes birodalmak, országok, fejedelemségek, hercegségek, grófságok urai, az érsekek, püspökök, apátok: egy-egy ily városban ütötték fel udvartartásukat. Itt fogadták a hozzájuk fordulókat, itt intézkedtek az állami és vallási ügyekben, itt tartották seregeik javát személyes rendelkezésükre. Vásározó németországi földmívesek Vásározó németországi földmívesek Ez a régi kép (—az 1512-ik évben rajzolta a nagyhírű Dűrer Albert—) azokat a földmíveseket mutatja, akik a terményeik fölöslegét piacra vitték, hogy az árából iparcikkeket vehessenek. Lassanként kifejlődött az a szokás, hogy az aratási idő után bizonyos városokban egy-két napra összegyűltek az iparosok és kereskedők, akik a vásárló földmivesek számára kirakták árúikat. Ezek a napok később állandósultak és ezeken tartották évenként a nagy vásárokat. Utcára nyíló régi francia bolt Utcára nyíló régi francia bolt Igy már saját környezetük is nem csekély számú volt, de ez, mint a mágnes a vasat, mind több és több embert vont a városba. A fejedelmi udvarokhoz nemcsak ügyes-bajos alattvalók fordultak igazságot keresni, jöttek szerencselovagok is, akik boldogulásukat remélték, jöttek vitézek is, akik kardjukat ajánlották fel, jöttek apácák és szerzetesek, akik a gyermekek oktatására vállalkoztak. Ebből a tarka, forrongó és pezsdülni kezdő életből már nem hiányozhatott a kereskedő, aki messzi külföldről hozta árúját és nem hiányozhatott az iparos, aki ott készítette az egyszerűbb és közönségesebb cikkeket. Igy indultak ismét fejlődésnek a régi városok, és mint egykoron ezek a római táborhelyekből, úgy alakult sok új város az alkalmas helyeken fekvő vár körül. Innét a magyar »város« szó is: olyan hely, amelyet vár védelmez. A városok iparos és kereskedő lakósai hamarosan jó módba jutottak, tehetősek lettek. Az uralkodók, fejedelmek látták ezt és mivel azt remélhették, hogy az iparos és kereskedő népesség bőségesen fog adózni: rajta voltak, hogy az ipart és a kereskedelmet minél jobban előmozdítsák és hogy iparosok és kereskedők minél nagyobb számban legyenek
é
r
városaikban. Kopány vára alatt pihenő török kereskedők Kopány vára alatt pihenő török kereskedők A törökvilág idején (a 16-ik és 17-ik században) sok török kereskedő élt hazánkban. A maguk árúit és terményeit nemcsak magyar földre hozták el, hanem Ausztriát és a mai Németországot is bejárták. A külső országokban szerzett pénzen árúkat vettek és elárasztották velük hazánkat. Igyekeztek tehát minél több iparost és kereskedőt a külföldről országaikba, városaikba behívni és azokat ott letelepíteni. Minthogy azonban ebben a korban sehol sincs annyi iparos, hogy a másiktól ne tudott volna megélni: mindenféle nagy előnyöket adtak nekik, annál is inkább, mert a bevándorlók mindig csoportosan jöttek, vagy legalább is a már régebben bevándorolt saját fajtájukhoz csatlakoztak. Teljes szabadságot biztosítottak nekik az uralkodók és így alakult ki a nemes és a jobbágy mellett a szabad polgárok rendje, akik közvetlenül a király vagy a fejedelem alá tartoztak, csak annak fizettek adót és semmi közük sem volt a földesúrhoz. Megengedték nekik, hogy régi törvényeik legyenek érvényesek közöttük, vagyis, ha Olaszországból jöttek: az olasz, ha Franciaországból jöttek: a francia törvény, vagyis aki milyen országból jött, az ott érvényben állott törvény alá tartozott, mert ez biztosította a számukra üzletkötéseiknél azt a megszokott biztosságot, amiben otthon is részük volt. Minthogy azonban a törvényeiket csak ők ismerték: tehát maguk közül választottak vezetőt, aki az ő ügyes-bajos dolgaikat intézte,—ebből lett a polgármester. Maguk közül választottak tanácsot, amely ítélkezett a különféle pörökben,—ebből alakult ki az esküdtszék. Mindezekben a dolgaikban pedig, ha az elöljárók ítéletével nem voltak megelégedve, akkor az uralkodóhoz és pedig csakis ahhoz, vagy helyetteséhez fellebbezhettek. Igy tehát a városok teljesen a maguk urai lettek, mentesek a földesúri beavatkozástól, közvetlenül és egyedül az uralkodók alá tartoztak. Az ország nagy eseményei közé tartoztak az egyes városokban tartott vásárok és rövidesen arról győződtek meg, hogy a vásáron több és jobb szerezhető békességgel, mint amennyi a harcok gyilkos veszedelmei között szerezhető, de elveszhető is volt. Az évszázados fejlődés után ipar és kereskedelem lassanként nyugodt, általános forgalmat biztosító szükséggé válik, intézménnyé lesz és termelő, értékesíthető munkára szorítja a művelődő emberiséget.
A meleg források
A meleg források ezreit találni együtt az északamerikai Nemzeti Parkban, amely akkora, mint két középszerű magyar vármegye együttvéve. Az Egyesült-Államoknak ez a büszkesége a Sziklás-hegységben fekszik, 2500 méter magasan a tenger színe felett. Nem szabad ott építkezni, letelepülni és csak belépődíjért lehet belejutni. A parkot katonák őrzik, akik szigorúan ügyelnek arra, hogy a látogatók a természeti szépségekben semmiféle kárt ne tegyenek. Akit rajtakapnak, arra a törvény súlyos pénzbüntetést ró. A Nemzeti Parkban két hegylánc között nagy fensík van, amely úgy keletkezett, hogy a hegyláncok között levő széles medencét egy tűzhányóhegy valamikor lávával töltötte ki. A láva felülete ma már teljesen kihűlt, fenyveserdő lepi el, de a föld belseje még mindig forró alatta, a vulkánosság még nem szűnt meg, amit a rengeteg meleg forrás bizonyít.
A lávafensíkon nagy süppedések, medencék vannak, amelyeknek fenekéről előtör a forró talajvíz. Az előbuggyanó meleg források száma körülbelül hétezer. Van köztük olyan is, amelyből csak bizonyos időközönként tör sisteregve a magasba egy-egy gőzbe burkolt vízoszlop, ezeknek a neveg e. A gejzijrek medzencéjeiolyan,rmint a szita, tele van lyukakkal és minden lyukon zúgva tör elő a forróvíz, gőz és majd itt, majd amott szökkenik fel egy-egy gejzir. Az egyik sokáig hallgat, de aztán annál nagyobb erővel süvít 70—80 méter magasba a forró víz és 300 méter magasba a gőz, a másik alig pihen valamit, sűrűbben dolgozik. Nem is lehet számontartani a forrásokat, mert napról-napra változnak és a gomolygó gőzfelhőktől alig lehet egy-egy medencén áttekinteni. A gejzirek vize forró vizű patakokban folyik el. Megtörténik, hogy a patak valamilyen okból a fenyőerdőbe téved és kipusztítja. A gejzirek környékén nem ritka látvány az ilyen kihalt erdő. A meleg forrás kitörése A meleg forrás kitörése A forró víz ritkán tör ki szökőkutak módjára: többnyire olyan gőzfelhőbe burkolódzik, hogy csak egy-egy pillanatra lehet látni a felszökkenő vizet is. Európában Izland szigetén (az északi Jeges-tenger szélén) van a legnagyobb szökő meleg forrás: ennek a neve »Gejzir« és innen kapták a meleg szökőforrások a gejzir nevet. Valamikor a tihanyi félszigeten is több mint száz gejzir működött. A gejzir kitöréseit a forrás mélyében képződő gőz okozza. Amikor már annyi gőz képződött, hogy nem fér el, nagy feszítő erejével kilöki, kiszorítja a vizet. Meleg forrás kúpja az észak-amerikai Yellowstone-tó szélén Meleg forrás kúpja az észak-amerikai Yellowstone-tó szélén Magasra szökő meleg forrás Magasra szökő meleg forrás
A föld mélyéből előtörő meleg forrás sok ásványi anyagot, különösen meszet hoz magával, sokkal többet, mint a hideg forrás, mert a forró víz sokkal több anyagot tud feloldani, mint a hideg. Amikor azonban a meleg víz a levegőre jut, lehűl és nem tudja többé oldva tartani a meszet, amely kiválik belőle és lerakódik a forrás nyílása körül. Nem halmozódik fel akárhogyan, hanem a lejtőn, ahol a meleg víz lefolyik, párkányok képződnek. A párkányok lassankint nőnek és mögöttük mint valami víztartóban megáll a kristálytiszta víz. Nem egyforma nagyok, attól függ, mióta építi őket a forrás és hogy mennyi oldott anyagot hoz magával. Van köztük olyan is, amely a magával hozott mészből egész hegyet halmozott fel. A legszebb ilyen képződés a Csendes Óceánban, az ausztráliai Új-Zéland szigetén volt, de a Taravera-vulkán egyetlen kitörése 1886-ban úgy elpusztította a föld szinéről, hogy nyoma sem maradt.
A legszebbek azok a gejzirek, amelyek szabályos időközökben törnek ki. A Nemzeti Parkban a legszabályosabb gejzir pontosan minden hetven percben kitör és tiz percig löki fel a vizet a magasba. Kitörése alkalmával nem hasonlít egészen a közönséges szökőkúthoz, mert az előtörő vízoszlopot gőzfelhő takarja el és csak egy-egy pillanatra lehet látni a felszökkenő vízoszlopot is.
A meleg források a föld gyomrából nemcsak meszet hoznak feloldva magukkal, hanem feloldott más anyagokat is: vasat, ként, különböző sókat. Az ilyen meleg források vizét sokféle betegségek gyógyítására használják fel. Részben isszák, részben pedig fürödnek benne. Ha nincs is semmiféle gyógyító hatása, akkor is felhasználják, közönséges (nem gyógyító) fürdőt építenek melléje, mert megtakarítják a vízforralást. A meleg forrásnak gyógyító célra való felhasználása olyan régi, mint maga az ember. A Krisztus születése előtt élő görögökről és rómaiakról tudjuk, hogy meleg források fölé gyógyító-fürdőket építettek és mindegyiket más betegség ellen használták. A rómaiak olyan forrásokat is ismertek és használtak, amelyeknél a mai ember is sikerrel keresi az egészségét. A meleg forrásnak a hőmérséklete mindig akkora, mint azé a földrétegé, ahonnan előtör. A forrásból előtörő viznek a mennyisége is különböző. A meleg forrás hőmérséklete állandó ugyan, de például egy földrengés nemcsak a hőmérsékletét változtathatja meg, hanem azoknak az ásványi anyagoknak a mennyiségét is, amelyet a víz a föld gyomrából magával hoz. Ha a földbe 33 méter mélyre leásunk, azt fogjuk tapasztalni, hogy ott a hőmérséklet egy fokkal, 66 méter mélységben két fokkal és így tovább minden 33 méternél egy fokkal magasabb lesz. Már most nem nehéz kiszámítani azt, hogy olyan forrásnak a hőmérséklete, amely ezer méternyi mélységből fakad, 33 fok lesz. A meleg forrás nyílasa körül lerakódott mészrétegek A meleg forrás nyílasa körül lerakódott mészrétegek
A forrásnak a vize a föld gyomrába úgy kerül, hogy hóolvadás vagy eső alkalmával a víz leszivárog. Ha a talaj például agyagos, azon a víz nem tud keresztülhatolni, a víz tehát aránylag kis mélységben gyűlik össze és hideg forrás lesz belőle. De ha a talaj laza, a víz a nagy mélységbe is lehúzódik és meleg forrás lesz belőle. A meleg források közül azonban csak némelyik keletkezik így. A másik fajta meleg forrásokból olyan víz tör elő, amely nem esővíz volt valamikor, hanem először lát napvilágot. A Föld legbelső magja ugyanis izzó és benne gőz alakjában bizonyos mennyiségű víz is van. A Föld izzó magvának a felülete lassan, de állandóan kihül, a benne levő gőz lecsapódik, forróvíz lesz belőle, amely összegyül és amelyet a föld belsejéből felszabaduló gőzök szorítanak a Föld felszínére. A meleg forrás tölcsére A meleg forrás tölcsére Némelyik tölcsérből rendetlen időközökben tör elő a forró víz, némelyik pedig állandóan tiszta vízzel van töltve.
Széchenyi István (3) Ébred az ország. A „Hitel" sikere Széchenyi nagylelkű kezdésére at u dcsóakhamasr megatlakult. Uágyanekkror megsteremtetate Szécshenyiá g an e m z és ezeek fölétröppeint az a gondolkata, hogay mindskét új szzervezeit av t áf n ő ó e m e leműködjénk.d ő P e s t b u d á A nemzetnek, hogy szétzüllött és legyengült állapotából kiépülhessen, természetes középpontra és vezérlő életszervekre volt szüksége. Amazt megjelölte SzéchenyiB u d, emeazeket létprehoztaea szellesmileg kitválók intbézetébeen:n az Akadémiában (akkor magyar tudóstársaságnak nevezték) és a társadalmi előkelőség gyűlőhelyén: a kaszinóban. Az egyiket a nemzeti műveltség fejlesztésére, a másikat a nemzeti erkölcs és a társas érintkezés nemesítésére szánta. Következtek volna a többi feladatok, amikhez Széchenyi már ezektől a szervektől kaphatott segítséget. De neki a nemzet millióinak érdekeltségére is szüksége volt. Már látta azt az eszközt is, mellyel a sokaság lelkéhez hozzáférhet, azt felrázhatja a tespedtségből, életvágyakat gerjesztve benne. Az országgyűlésen történtek nem hagyták kétségben:a n e buzmdult felzaze országgyűlés és a közvélemény. Széchenyi tehát a tollhoz nyúlt, hogy a milliókat serkentse, irányozza, kergesse a nehéz úton, mely a nemzet jövő nagyságához elvezet. Első irata 1828-ban, mint kísérlet, csak kisebb körnek volt szánva. Al o szvólt; a lóaversenyk-egyesürletó l mágnástagjainak fejtette ki a lónemesítéssel elérhető gazdasági előnyöket és ezekből a magyar lótenyésztésre váró világsikert. Figyelmet keltett vele. De nyilvános titok volt, hogy Széchenyi egy új, nagy munkán dolgozik, melyben le fogja rakni p o l i t aivezérlőkgondolaatokat. Fieszült várakozápssal nézrett a doolgozatgelé mindren párta,m osztály és felekezet, fenn a kormány, legfelül az udvar is. Melyikükhöz fog Széchenyi szítani vagy csatlakozni, melyiküknek izen hadat, vagy kínál békét és mily feltételek mellett: erre voltak mind kíváncsiak. Egy esztendőn át dolgozott rajta, 1828 decembertől 1829 végéig. Végre 1830 őszén megjelenhetett alapvető műve: a H.i t e l Minden várakozást felülmúlt, noha mindenki csalódott benne, mert nem azt kapták, amit vártak tőle. Nem volt tudományos könyv, sem politikai irat. De magában foglalta mindazt, ami közviszonyainkról elmondható volt. A nemzet egyeteméhez írta, azért ajánlotta »honunk szebb lelkű asszonyainak«, mert könyve minden családhoz, minden háztartásnak szólt. A nemzeti kaszinó épülete Széchenyi korában A nemzeti kaszinó épülete Széchenyi korában Ferenc király élete utolsó éveiben Ferenc király élete utolsó éveiben Lefesti az országot, mely a hitel áldásai nélkül tengődni kénytelen és hogy megáldassák vele, ahhoz érdemben szűkölködő. Szól a birtokosról, kinek dúsan terem a föld, mégis koldus, mert javait nem válthatja pénzzé. Szól az uraságról, kire ősei milliókig felbecsülhető értékeket hagytak, de becse még sincs, mert a pénzforgalom erei elkerülik és ha segítni akar magán, uzsorásra szorul. Szól gazdaságunkról, mely elavult és tunya. Hitelképességünk hiányáért erkölcsi fogyatkozásunkat okozza. Nemcsak a rend és takarékosság hiányzik belőlünk, hanem a mérséklet és a fegyelem is, mely mulató és préda hajlamainkat megfékezhetné. Pedig azzal az erővel, ami könnyedén rámegy a világbaélésre, sokkal szebb világot teremthetnénk magunknak, amelyben érdemesebb is volna élnünk. De minket ilyenné tett a közszokás, a környezet példája, a család, melyben élünk, és az a másik, melyet alapítani fogunk. Elhanyagoljuk kötelességeinket, fölszínes a képzettségünk, igéretünk be nem válik, tartozást fizetni nem szeretünk és a bajból kimászván, nem javulunk. Innen származik elmaradtságunk, az országnyomor, a nemzet elernyedése, jövőnk veszedelme. Aztán az orvosláshoz lát és ellenszer gyanánt megjelöli ah i t e l.t Szól a módróél is,s ahogy ez a gyógyszerk ö z é l meindenkitszámáüra megnszerezhkető. Odapillantrae »maradiakhoz«, akik azt mondják, hogy az ország így is megél, sőt tán boldogabb más országoknál. Szemébe néz az »elégületleneknek«, kik minden bajért a bécsi kormányt okozzák és azt feleli nekik, hogy a nemzeti munkát magunknak kell elvégeznünk, más azt el nem végzi helyettünk. »A kisded makkból—írja—magas tölgyfa lesz, míg a tök soha nem emelheti fel magát a földről.« A Hitel első kiadásának címlapja A Hitel első kiadásának címlapja Új feladatok egész sorozatára irányozza az érdeklődést. Anglia felé mutat, mely nem pénzbőséggel kezdte, hanem m u. Snzéchenkyi erőteáljesebbvmunkátasürgetl az egész vonalon. Termeljünk sokkal többet és belső fogyasztásunk is legyen sokkal kiadósabb. Sürgősnek valljaf o r g kiépítéasét, alközigazmgatási
egyszerűsítését és intézkedéseket kíván ak e rfeennakadássai ellekn, a hatáervámokdkörül, juetalmakalt a több és jobb termelésre és a kivitelre, nemzeti bankot vagy legalábbf ö l d ahhitelszükiség fedezésére ésh i t e(a váltlójog sztabályozöásával)ra tartozávsok biztéosításárna.y e k Dessewffy József gróf Dessewffy József gróf, aki a maradiak nevében tiltakozott Széchenyi újító gondolatai ellen. A dolgozaton átsugárzó szellemet mutatja a könyv első és záró mondata. »Nem fogok én—így kezdi—hazám dicsérője lenni, mert arra nem szorult, és mert oly szoros kapcsolatban látom magam vele, mintha rokonomat vagy önszemélyemet dicsérném. Csak a gyönge dicséri önmagát; az erős nemzeteket hordoz szívében.« Szállóigévé lett végszavai pedig ezek: »Sokan azt gondolják, Magyarország volt; én inkább azt szeretném hinni: lesz!« Széchenyi István gróf ifjúkori aláírása Széchenyi István gróf ifjúkori aláírása Ezek a szavak forradalmilag hatottak a közönségre. Általán az egész mű fölért egy nagyszerű cselekedettel. Mint irodalmi siker szinte példátlan volt. Több kiadást ért és napirenden volt évekig. Foglalkoztak vele Bécsben a császári udvarban, Budán a nádori udvarnál, az összes kancelláriákon, minden kastélyban, a legtöbb nemesi kúrián, a főiskolákon és a külföldi ujságokban. El lehet mondani, hogy közvéleményt csinált. Tanításait a nádor és Metternich főkancellár helybenhagyták, a vármegyei nemesség tapssal fogadta. Széchenyi a nemzet vezéréből a helyzet urává lett, mert győztek az eszméi. Fenn állt ap á rés ertről a seomleges hkelyről irányozhaftta a neömzeti újjlászerveözés muntkáját.t Bécsben úgy gondolták: hadd kísérletezzen, sokkal kisebb eredményre jut, semhogy az ő terveiket zavarhassa. De Széchenyi érezte, hogy csöndes fejlesztő politikájával végső célokban nagy és független Magyarországot nevel! AfölöttHcsak egiy bírálótítélt kárehoztatóaln elleniratában. EzD eJsózsef grsóf híresweTa-a.fAg régi rendhez ragaszkodó uraknak, a maradiak pártjának vezére volt Dessewffy. Ő vállalkozott Széchenyi könyvének szétbontására, taglalására: azért adta az iratának is a »Taglalat« címet. Ebben az iratban a régi Magyarország ódon szelleme szólalt meg az agg hazafi ódon tollával. Az ő rajongó hite a hagyományokhoz és vak hitetlensége minden újítás iránt, állta Széchenyi útját, megfeddi őt vakmerőségeért, hogy tapasztalat nélkül támadott az ősi hagyományok ellen és idegen mintáktól elkápráztatottan, hiú elméleteknek feláldozza a kegyeletet, amivel nyolcszáz éves fejlődésnek tartoznék. A régi szellem hamvadó tüze lobbant fel így—utólszor. (Folytatjuk) Szerkeszti: ÁRKAY KÁLMÁN, az Országos Közművelődési Tanács alelnöke Kiadóhivatal: BUDAPEST, IV., FERENCIEK-TERE 3.:: Telefon 108—84 Budapest, az ATHENAEUM irodalmi és nyomdai részvénytársulat nyomása
End of the Project Gutenberg EBook of Vasárnapi Könyv, by Various
*** END OF THIS PROJECT GUTENBERG EBOOK VASÁRNAPI KÖNYV ***
***** This file should be named 30060-h.htm or 30060-h.zip ***** This and all associated files of various formats will be found in: http://www.gutenberg.org/3/0/0/6/30060/
Produced by Tamás Róth and the Online Distributed Proofreading Team.
Updated editions will replace the previous one--the old editions will be renamed.
Creating the works from public domain print editions means that no one owns a United States copyright in these works, so the Foundation (and you!) can copy and distribute it in the United States without permission and without paying copyright royalties. Special rules, set forth in the General Terms of Use part of this license, apply to copying and distributing Project Gutenberg-tm electronic works to protect the PROJECT GUTENBERG-tm concept and trademark. Project Gutenberg is a registered trademark, and may not be used if you charge for the eBooks, unless you receive specific permission. If you do not charge anything for copies of this eBook, complying with the rules is very easy. You may use this eBook for nearly any purpose such as creation of derivative works, reports, performances and research. They may be modified and printed and given away--you may do practically ANYTHING with public domain eBooks. Redistribution is subject to the trademark license, especially commercial redistribution.
*** START: FULL LICENSE ***
THE FULL PROJECT GUTENBERG LICENSE PLEASE READ THIS BEFORE YOU DISTRIBUTE OR USE THIS WORK
To protect the Project Gutenberg-tm mission of promoting the free distribution of electronic works, by using or distributing this work
e t e
f l
e
(or any other work associated in any way with the phrase "Project Gutenberg"), you agree to comply with all the terms of the Full Project Gutenberg-tm License (available with this file or online at http://gutenberg.net/license).
Section 1. General Terms of Use and Redistributing Project Gutenberg-tm electronic works
1.A. By reading or using any part of this Project Gutenberg-tm electronic work, you indicate that you have read, understand, agree to and accept all the terms of this license and intellectual property (trademark/copyright) agreement. If you do not agree to abide by all the terms of this agreement, you must cease using and return or destroy all copies of Project Gutenberg-tm electronic works in your possession. If you paid a fee for obtaining a copy of or access to a Project Gutenberg-tm electronic work and you do not agree to be bound by the terms of this agreement, you may obtain a refund from the person or entity to whom you paid the fee as set forth in paragraph 1.E.8.
1.B. "Project Gutenberg" is a registered trademark. It may only be used on or associated in any way with an electronic work by people who agree to be bound by the terms of this agreement. There are a few things that you can do with most Project Gutenberg-tm electronic works even without complying with the full terms of this agreement. See paragraph 1.C below. There are a lot of things you can do with Project Gutenberg-tm electronic works if you follow the terms of this agreement and help preserve free future access to Project Gutenberg-tm electronic works. See paragraph 1.E below.
1.C. The Project Gutenberg Literary Archive Foundation ("the Foundation" or PGLAF), owns a compilation copyright in the collection of Project Gutenberg-tm electronic works. Nearly all the individual works in the collection are in the public domain in the United States. If an individual work is in the public domain in the United States and you are located in the United States, we do not claim a right to prevent you from copying, distributing, performing, displaying or creating derivative works based on the work as long as all references to Project Gutenberg are removed. Of course, we hope that you will support the Project Gutenberg-tm mission of promoting free access to electronic works by freely sharing Project Gutenberg-tm works in compliance with the terms of this agreement for keeping the Project Gutenberg-tm name associated with the work. You can easily comply with the terms of this agreement by keeping this work in the same format with its attached full Project Gutenberg-tm License when you share it without charge with others.
1.D. The copyright laws of the place where you are located also govern what you can do with this work. Copyright laws in most countries are in a constant state of change. If you are outside the United States, check the laws of your country in addition to the terms of this agreement before downloading, copying, displaying, performing, distributing or creating derivative works based on this work or any other Project Gutenberg-tm work. The Foundation makes no representations concerning the copyright status of any work in any country outside the United States.
1.E. Unless you have removed all references to Project Gutenberg:
1.E.1. The following sentence, with active links to, or other immediate access to, the full Project Gutenberg-tm License must appear prominently whenever any copy of a Project Gutenberg-tm work (any work on which the phrase "Project Gutenberg" appears, or with which the phrase "Project Gutenberg" is associated) is accessed, displayed, performed, viewed, copied or distributed:
This eBook is for the use of anyone anywhere at no cost and with almost no restrictions whatsoever. You may copy it, give it away or re-use it under the terms of the Project Gutenberg License included with this eBook or online at www.gutenberg.net
1.E.2. If an individual Project Gutenberg-tm electronic work is derived from the public domain (does not contain a notice indicating that it is posted with permission of the copyright holder), the work can be copied and distributed to anyone in the United States without paying any fees or charges. If you are redistributing or providing access to a work with the phrase "Project Gutenberg" associated with or appearing on the work, you must comply either with the requirements of paragraphs 1.E.1 through 1.E.7 or obtain permission for the use of the work and the Project Gutenberg-tm trademark as set forth in paragraphs 1.E.8 or 1.E.9.
1.E.3. If an individual Project Gutenberg-tm electronic work is posted with the permission of the copyright holder, your use and distribution must comply with both paragraphs 1.E.1 through 1.E.7 and any additional terms imposed by the copyright holder. Additional terms will be linked to the Project Gutenberg-tm License for all works posted with the permission of the copyright holder found at the beginning of this work.
1.E.4. Do not unlink or detach or remove the full Project Gutenberg-tm License terms from this work, or any files containing a part of this work or any other work associated with Project Gutenberg-tm.
1.E.5. Do not copy, display, perform, distribute or redistribute this electronic work, or any part of this electronic work, without prominently displaying the sentence set forth in paragraph 1.E.1 with active links or immediate access to the full terms of the Project Gutenberg-tm License.
1.E.6. You may convert to and distribute this work in any binary, compressed, marked up, nonproprietary or proprietary form, including any word processing or hypertext form. However, if you provide access to or distribute copies of a Project Gutenberg-tm work in a format other than "Plain Vanilla ASCII" or other format used in the official version posted on the official Project Gutenberg-tm web site (www.gutenberg.net), you must, at no additional cost, fee or expense to the user, provide a copy, a means of exporting a copy, or a means of obtaining a copy upon request, of the work in its original "Plain Vanilla ASCII" or other form. Any alternate format must include the full Project Gutenberg-tm License as specified in paragraph 1.E.1.
1.E.7. Do not charge a fee for access to, viewing, displaying, performing, copying or distributing any Project Gutenberg-tm works unless you comply with paragraph 1.E.8 or 1.E.9.
1.E.8. You may charge a reasonable fee for copies of or providing access to or distributing Project Gutenberg-tm electronic works provided that
- You pay a royalty fee of 20% of the gross profits you derive from the use of Project Gutenberg-tm works calculated using the method you already use to calculate your applicable taxes. The fee is owed to the owner of the Project Gutenberg-tm trademark, but he has agreed to donate royalties under this paragraph to the Project Gutenberg Literary Archive Foundation. Royalty payments must be paid within 60 days following each date on which you prepare (or are legally required to prepare) your periodic tax returns. Royalty payments should be clearly marked as such and sent to the Project Gutenberg Literary Archive Foundation at the address specified in Section 4, "Information about donations to the Project Gutenberg Literary Archive Foundation."
- You provide a full refund of any money paid by a user who notifies you in writing (or by e-mail) within 30 days of receipt that s/he does not agree to the terms of the full Project Gutenberg-tm License. You must require such a user to return or destroy all copies of the works possessed in a physical medium and discontinue all use of and all access to other copies of Project Gutenberg-tm works.
- You provide, in accordance with paragraph 1.F.3, a full refund of any money paid for a work or a replacement copy, if a defect in the electronic work is discovered and reported to you within 90 days of receipt of the work.
- You comply with all other terms of this agreement for free distribution of Project Gutenberg-tm works.
1.E.9. If you wish to charge a fee or distribute a Project Gutenberg-tm electronic work or group of works on different terms than are set forth in this agreement, you must obtain permission in writing from both the Project Gutenberg Literary Archive Foundation and Michael Hart, the owner of the Project Gutenberg-tm trademark. Contact the Foundation as set forth in Section 3 below.
1.F.
1.F.1. Project Gutenberg volunteers and employees expend considerable effort to identify, do copyright research on, transcribe and proofread public domain works in creating the Project Gutenberg-tm collection. Despite these efforts, Project Gutenberg-tm electronic works, and the medium on which they may be stored, may contain "Defects," such as, but not limited to, incomplete, inaccurate or corrupt data, transcription errors, a copyright or other intellectual property infringement, a defective or damaged disk or other medium, a computer virus, or computer codes that damage or cannot be read by your equipment.
1.F.2. LIMITED WARRANTY, DISCLAIMER OF DAMAGES - Except for the "Right of Replacement or Refund" described in paragraph 1.F.3, the Project Gutenberg Literary Archive Foundation, the owner of the Project Gutenberg-tm trademark, and any other party distributing a Project Gutenberg-tm electronic work under this agreement, disclaim all liability to you for damages, costs and expenses, including legal fees. YOU AGREE THAT YOU HAVE NO REMEDIES FOR NEGLIGENCE, STRICT LIABILITY, BREACH OF WARRANTY OR BREACH OF CONTRACT EXCEPT THOSE PROVIDED IN PARAGRAPH F3. YOU AGREE THAT THE FOUNDATION, THE TRADEMARK OWNER, AND ANY DISTRIBUTOR UNDER THIS AGREEMENT WILL NOT BE LIABLE TO YOU FOR ACTUAL, DIRECT, INDIRECT, CONSEQUENTIAL, PUNITIVE OR INCIDENTAL DAMAGES EVEN IF YOU GIVE NOTICE OF THE POSSIBILITY OF SUCH DAMAGE.
1.F.3. LIMITED RIGHT OF REPLACEMENT OR REFUND - If you discover a defect in this electronic work within 90 days of receiving it, you can receive a refund of the money (if any) you paid for it by sending a written explanation to the person you received the work from. If you received the work on a physical medium, you must return the medium with your written explanation. The person or entity that provided you with the defective work may elect to provide a replacement copy in lieu of a refund. If you received the work electronically, the person or entity providing it to you may choose to give you a second opportunity to receive the work electronically in lieu of a refund. If the second copy is also defective, you may demand a refund in writing without further opportunities to fix the problem.
1.F.4. Except for the limited right of replacement or refund set forth in paragraph 1.F.3, this work is provided to you 'AS-IS' WITH NO OTHER WARRANTIES OF ANY KIND, EXPRESS OR IMPLIED, INCLUDING BUT NOT LIMITED TO WARRANTIES OF MERCHANTIBILITY OR FITNESS FOR ANY PURPOSE.
1.F.5. Some states do not allow disclaimers of certain implied warranties or the exclusion or limitation of certain types of damages. If any disclaimer or limitation set forth in this agreement violates the law of the state applicable to this agreement, the agreement shall be interpreted to make the maximum disclaimer or limitation permitted by the applicable state law. The invalidity or unenforceability of any provision of this agreement shall not void the remaining provisions.
1.F.6. INDEMNITY - You agree to indemnify and hold the Foundation, the trademark owner, any agent or employee of the Foundation, anyone providing copies of Project Gutenberg-tm electronic works in accordance with this agreement, and any volunteers associated with the production, promotion and distribution of Project Gutenberg-tm electronic works, harmless from all liability, costs and expenses, including legal fees, that arise directly or indirectly from any of the following which you do or cause to occur: (a) distribution of this or any Project Gutenberg-tm work, (b) alteration, modification, or additions or deletions to any Project Gutenberg-tm work, and (c) any Defect you cause.
Section 2. Information about the Mission of Project Gutenberg-tm
Project Gutenberg-tm is synonymous with the free distribution of electronic works in formats readable by the widest variety of computers including obsolete, old, middle-aged and new computers. It exists because of the efforts of hundreds of volunteers and donations from people in all walks of life.
Volunteers and financial support to provide volunteers with the assistance they need are critical to reaching Project Gutenberg-tm's goals and ensuring that the Project Gutenberg-tm collection will remain freely available for generations to come. In 2001, the Project Gutenberg Literary Archive Foundation was created to provide a secure and permanent future for Project Gutenberg-tm and future generations. To learn more about the Project Gutenberg Literary Archive Foundation and how your efforts and donations can help, see Sections 3 and 4 and the Foundation web page at http://www.pglaf.org.
Section 3. Information about the Project Gutenberg Literary Archive Foundation
The Project Gutenberg Literary Archive Foundation is a non profit 501(c)(3) educational corporation organized under the laws of the state of Mississippi and granted tax exempt status by the Internal Revenue Service. The Foundation's EIN or federal tax identification number is 64-6221541. Its 501(c)(3) letter is posted at http://pglaf.org/fundraising. Contributions to the Project Gutenberg Literary Archive Foundation are tax deductible to the full extent permitted by U.S. federal laws and your state's laws.
The Foundation's principal office is located at 4557 Melan Dr. S. Fairbanks, AK, 99712., but its volunteers and employees are scattered throughout numerous locations. Its business office is located at 809 North 1500 West, Salt Lake City, UT 84116, (801) 596-1887, email business@pglaf.org. Email contact links and up to date contact information can be found at the Foundation's web site and official page at http://pglaf.org
For additional contact information: Dr. Gregory B. Newby Chief Executive and Director gbnewby@pglaf.org
Section 4. Information about Donations to the Project Gutenberg Literary Archive Foundation
Project Gutenberg-tm depends upon and cannot survive without wide spread public support and donations to carry out its mission of increasing the number of public domain and licensed works that can be freely distributed in machine readable form accessible by the widest array of equipment including outdated equipment. Many small donations ($1 to $5,000) are particularly important to maintaining tax exempt status with the IRS.
The Foundation is committed to complying with the laws regulating charities and charitable donations in all 50 states of the United States. Compliance requirements are not uniform and it takes a considerable effort, much paperwork and many fees to meet and keep up with these requirements. We do not solicit donations in locations where we have not received written confirmation of compliance. To SEND DONATIONS or determine the status of compliance for any particular state visit http://pglaf.org
While we cannot and do not solicit contributions from states where we have not met the solicitation requirements, we know of no prohibition against accepting unsolicited donations from donors in such states who approach us with offers to donate.
International donations are gratefully accepted, but we cannot make any statements concerning tax treatment of donations received from outside the United States. U.S. laws alone swamp our small staff.
Please check the Project Gutenberg Web pages for current donation methods and addresses. Donations are accepted in a number of other ways including including checks, online payments and credit card donations. To donate, please visit: http://pglaf.org/donate
Section 5. General Information About Project Gutenberg-tm electronic works.
Professor Michael S. Hart is the originator of the Project Gutenberg-tm concept of a library of electronic works that could be freely shared with anyone. For thirty years, he produced and distributed Project Gutenberg-tm eBooks with only a loose network of volunteer support.
Project Gutenberg-tm eBooks are often created from several printed editions, all of which are confirmed as Public Domain in the U.S. unless a copyright notice is included. Thus, we do not necessarily keep eBooks in compliance with any particular paper edition.
Most people start at our Web site which has the main PG search facility:
http://www.gutenberg.net
This Web site includes information about Project Gutenberg-tm, including how to make donations to the Project Gutenberg Literary Archive Foundation, how to help produce our new eBooks, and how to subscribe to our email newsletter to hear about new eBooks.
